Wiseacre vagyok, TM idő 17. január 09. Mi is az időutazás....
Az eltelt bő másfél évtized alatt sok megpróbáltatáson mentünk keresztül. Voltak fizikai, lelki, de még szellemi konfliktusok is, amikor elképesztő mélységeket vagy akár csúcsokat jártunk meg. Nem hinném, hogy a szavak visszaadhatják, s talán egyszerre el sem tudom mesélni, mondani mindezt. Lehet nem is akarom, no meg talán nem is kell. Épp elég, ha lassan követik velünk kalandjainkat.
Mégis...
Némileg be kell vezetnem a kedves olvasót az időutazás elméleti mélységeibe is, épp csak annyira, hogy bizonyos történéseket, konfliktusainkat, dilemmáinkat megérthesse.
Az időnek van egy folyamatos és - eddigi tapasztalataink szerint - végtelen (?) folyama. Ez a folyam a miénk, ebben "úszkálunk", sodródunk, velünk történnek az események, és itt vagyunk képesek előre és hátra utazni. Ennek a fizikai és matematika hátterét persze túl hosszú és bonyolult lenne itt és most magyarázni, no meg épp a lényeget nem mondhatjuk el, de ... mégis, ... némileg úgy kell elképzelni időgépünket, mint egy hajót, ami egy folyamban úszik az árral, képesek vagyunk lassítani, gyorsítani és alkalmas pillanatban akár meg is állhatunk.
Ha a hajós hasonlatnál maradunk, akkor el lehet képzelni, hogy mennyi energiába kerülhet távolabbi vagy közelebbi időpontba, pozitív esetleg negatív irányban haladni. Fura, de pontos a hasonlat ebben a tekintetben is.
Minél messzebb megyünk annál nagyobb energiára van szükség és visszafelé több energia kell, mint előre, ugyanakkora távolsághoz - időegységhez. (a megtett távolságot időegységnek neveztük el, timeunit - tu jelöléssel)
Felmerül a kérdés, ha már az időfolyamban bóklászunk, megváltoztatható-e ami már megtörtént, vagy befolyásolhatjuk-e, ami meg fog történni?
IGEN.
Huhh, kicsit megremegett a kezem, hogy ezt le mertem írni, de ez az igazság, nincs mit titkolni. Nem csak megváltoztatható, de nap mint nap akár a kedves olvasó is ezt teszi, még ha épp csak kicsiben.
De erről egy későbbi napló bejegyzésben fogok írni, mert ez megkíván egy egész estés mesét, és ez az amiről szívesen írok nyíltan.
Most csak annyit zárszóként, hogy az időfolyam megváltoztatható, de mi nem nyúltunk bele, legalábbis nem drasztikusan, és főleg nem tudatosan. Felelősséggel kell tekinteni a történelmünkre.
